Elbuszoztunk az autókölcsönzőhöz, majd a másodikban némi alkudozást követően - nem volt 500 dollárnyi letétre pénzünk - sikerült szert tennünk egy zsenge 115 lovas Honda Civic-re. Lám:
Azoknak akik hátulról szeretik:
Bevásároltunk az útra, ezzel is csökkentve a Whistleren felmerülő költségeket, majd nekiindultunk a kb 120 kilométeres útnak, ami a "Sea to Sky Highway" nevet viseli ez a kanadai 99-es főútvonal (tehát pont az amerikai 66-os tükörképe a hátrra :)
A közelgő olimpia miatt viszonylag sok helyen próbálják kiszélesíteni, 2x2 sávossá bővíteni az utat, amit egy ideig nyugaton az óceán egyik öble, jobbról hatalmas hegyek szegélyezik.
Whistler kb 1000 méter magasan fekszik, így az óceán egy idő után hegyekbe váltott, és egy folyó/patak völgyében küzdöttük magunkat felfelé. Nagyon jó tempóban tudtunk haladni, bár elég nehezen barátkoztam meg az automata sebváltóval. Nem messze a céltól egy tüneményes kis tavat pillantottunk meg, Murrin Lake a neve és mögöttem látható
A tóban az alábbi növénykékre bukkantunk, szívesen venném, ha valaki beazonosítaná nekem egy kis növényhatározóval (nem nagyon szeretnék túl nagy marhaságot ideírni, mert ugye tippjeim vannak...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése