Szombat reggel sikerült ippeg 10-re visszavinnünk a kulcsot ezzel megkímélve magunkat egy 100 dolláros büncitől. A főúthoz érve úgy döntöttünk, ha már idáig eljöttünk, további 4 kilométer nem okozhat gondot, vagyis ismét északnak vettük az irányt, hogy Whistler északi végénél található Green Lake környékéről is készítünk néhány fényképet. Az időjárás péntekhez képest nem sokat változott, a környező hegyek továbbra is párába-felhőbe-ködbe burkolózva sejtelmesen magasodtak az út mentén. A tavat könnyen megtaláltuk, és terveimnek megfelelően a Whistler Air bázisánál parkoltuk le az autót.
A zöld tóról sokkal inkább Zubi blogjának Whistler 3. bejegyzése ad bővebb felvilágosítást, különös tekintettel a zöld szín és a tó kapcsolatát bizonyítani hivatott fényképek adják az velejét. Az én képemen ugyan a zöldség nem látszik (azt hiszem a zöld szín nem hőálló) viszont a repülőgép ugyanaz.
Az alábbi képen nagyjából látszik a tó túlsó csücske is.
Innen délnek fordultunk vissza a 99-es útra, utunkat csak a Shannon vízesésénél szakítottuk meg, a rossz időzítés miatt a nap pont a zuhatag tetejétől szórta sugarait...
Az idő szorítása miatt nem sétáltunk feljebb, hanem visszavittük az autót, majd hazabuszoztunk.
Zárásképp az egyik legjobban sikerült kép még péntek estéről:
Közben publikálásra került némi nyári képanyag is, további magyarázattal: Whistler 4.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése