2007. augusztus 6., hétfő

büszkeség és ítélet

büszkeség
Vasárnap megnéztem egy normális melegfelvonulást. Egy olyat ahol mindenki (értsd: mindenki) jól érzi magát. Olvastam már ilyenről de az meg San Franciscoban volt Ajánlom elolvasásra azt a beszámolót, mert én csak minimális információval bírok szolgálni.

Nade csapjunk is bele. Szóval alapvetően nem terveztem a megjelenést, egész addig amígnem: elolvastam Marci beszámolóját és elolvastam az otthoni felvonulás híreit. Egyszóval kíváncsi lettem. Remek napsütésben indultam el a Robsonon lefelé, ahol - mivel kicsit későn ébredtem - már elindult a menet. Egy kis kit;r[vel a part fel; vettem az irányt, és a Beach Bidwell sarokról néztem végig a menetet, amit Sam Sullivan polgármester indított útjára, nem tudom, hogy ő meleg-e, de ez lényegében tökmindegy. A parádé rengeteg felvonulóból, és az őket bámuló, ajnározó több, mint 300ezres tömegből állt. A rengeteg felvonuló 140 regisztrált csoportból állt. Ezek általában 2 és 20 fő között gyalog, vagy platón, vagy speciálisan erre az alkalomra feldíszített bulijárművön ugrabugrált, táncolt és ünnepelt. A csoportok között voltak : egyházak (!!!) tanárok, szórakozóhelyek, rádiók, egy bank és mindenféle cégek. Nem mellesleg melegklubok.

A legaberráltabb felvonulók talán az öregek voltak, akik pőrén, illetve Ádám kosztümben (ez nem kisbetű ugye?) Rajtuk kívül nem volt más meztelenkedés vagy feltűnő magamutogatás. Jójó volt egy két fura transzvesztita, szépen felöltözve. Külön meglepődtem az iskolabuszos csoporton, amit Magyarországon tán még feljelentést is vont volna maga után, ugyanis a buszon 5-10 éves gyerkőcök integettek, hirdetve az iskolai hozzáállás/felkészítés fontosságát a melegkérdés, szolidaritás, elfogadás és a többi kultúrált viselkedésforma ügyében.

Miután a menet elvonult vettem egy hotdogot a parton, és napoztam egy kicsit.
ítélet
Ha jól gondolom sose volt gondom a melegekkel, anno Madridban is az ő negyedükben találtuk a legjobb bulit. Vancouverben - főleg a Davie vonzáskörzetében - egyszerűen a lehető legegyenlőbbek, és büszkék magukra, ahogy én is az vagyok magamra más okokból persze, de köztük van az hogy elfogadom őket, olyannak amilyennek.

disclaimer a képeket nem én készítettem

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Kb uezt gondoljuk mi is, ezért örülünk ennek a bejegyzésednek! A+A