Mint azt már jópárszor említettem szabadidőm egy részét ingyen kocsmai pókerrel töltöm, ami egyrészt egyfajta szocializációt, másrészt remek nyereményeket jelent (eddig begyűjtöttem egy pólóinget egy bézbólsapkát és egy sapkát).
Mivel nyertem több normál bajnokságot, kvalifikáltam a múlt vasárnapi nagydöntőre, ahol a fődíj egy Las Vegas-i (ezt így kell leírni?) repjegy szállás és 2000 dollár buyin a WSOP döntőbe. A döntő Abbostford-ban volt, ami kb 60 kilométerre van Vancouver-től. Szerencsére az egyik pókercimbora kivitt és haza is hozott. Mellékszálon jegyzem meg, hogy B-tervként mehettem volna távolsági busszal is, ami kicsit drágább és jóval lassabb.
Lényeg a lényeg, a tournament 90 résztvevővel 9 asztalon kezdődött 15 percenként emelkedtek a vaklicitek. Sikerült normálisan játszanom viszonylag gyenge-közepes lapokkal. Terveimmel ellentétben, a gyenge lapok miatt az első órában nem tudtam elég agresszívan játszani, aztán egy szerencsés leosztásnak köszönhetően sikerült három embert is kiütnöm. (AQ-val 99, KJ és AT ellenében, közös lapok 73Q-K-Q) Ezután tulajdonképpen már nem kellett agresszívkodnom és nyugisan játszottam meg a jó lapjaimat, így viszonylag jó erőben kerültem a legjobb 16 közé. Itt sikerült osztanom magamnak egy AA-t, amivel majdem megdupláztam a chip-stackemet, és szinte akció nélkül jutottam a final table-re. Pechemre a final table-n irtózatosan gyenge lapokat kaptam, így szép csöndben néztem végig, ahogy kiesett előttem 5 további ember. Egy blöff megpecsételte a sorsomat, egy lassan megjátszott AK ellen így harmadikként végeztem, és egy profi chipkészlet és 50 dollár ütötte a markomat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése