A hétfő estét a 8-rinks jégarénában töltöttem, szerencsére korcsolyát nem kellett húznom, viszont a vasárnapi bevásárlást kihasználtam rendesen: hátizsák, lábszárvédő, focicipő. A jégaréna kb egy órára van az irodától (mármint ha pontosan megy ki az ember a seabushoz, ami ugye 15 percenként jár csak) Miután Zubitól megkaptam a nyelvi kiképzést a 'man on' és 'take your time' kifejezésekkel felvértezve léptem pályára. Az egész csarnok 8 darab hokipálya méretű teremből áll, ami annyit jelent, hogy a focipályánk is ekkora volt, csak nem jég hanem műfű borította.
A kapu a palánkban volt, a vonalak pedig az új hoki szabályoknak megfelelően voltak felrajzolva a "gyepre". Háromvonalas passz tiltva volt a becsúszással és a palánkraszorítással együtt. Jó móka volt angolul hallani az instrukciókat :) Végül kikaptunk 3:1-re. A meccs után Zubival egy "közeli" kocsmába vonultunk hamburger+sültkrumplit enni és NHL-t nézni.
Innen egészen kalandosan értem haza, mert a Skytrain-en valami karbantartás van, ráadásul a hurokban rossz irányba szálltam fel szóval kétszer kellett átszállnom, ráadásul a karbantartás miatt több mint negyedórát buktam, ergo rendesen lemaradtam az utolsó előtti seabusról. Így rutinosan elemeltem egy Vancouver Metro újságot, ami itt se igényesebb mint Budapesten, de legalább ingyenes. Ezt olvasgatva próbáltam kivárni a kb 20 percet a következő seabus-ig. Na ezt is majdnem lekéstem, merthogy bealudtam és akkor ébredtem, amikor kinyílt a busz ajtaja. Szóval 30 másodpercen múlott további 30 perc várakozás. Végül sikerült, hazajutottam. Képek később.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése