2010. március 3., szerda
Vancouver 2010 - A gyaloglás vége
Mármint az úttest közepén gyaloglásnak van vége. Meg nagyon sokminden másnak. Az elmúlt 17 nap. Hát. Megvolt. Nem hiszem, hogy valaha ilyen horderejű mégegyszer megesik velem.
Az utolsó akkord: Vasárnap volt a hokiban a döntő. A kocsmákon-éttermeken-bárokon kívül megállt az élet: utolsóperces-üreskapus-egyenlítős-hosszabbításos-szidnikroszbiégbemegy-drámai mérkőzés, rekord-arany. A záróünnepségből bevallom őszintén nem sokat láttam, mert átadtam magam egy éjszakába nyúló fiesztának.
A nagy ünneplés közepette is sikerült lencsevégre kapni az egytagú magyar statikus-bob-csapatot:
Öö. Nem. Nem tudom igazán átadni mi történt. A legmegdöbbentőbb szerintem az, hogy a kanadaiak végre ráéreztek a "nemzet" ízére, és most már nem csak egy "ország" lakói.
Az élet zajlik tovább, következő heppening: paralimpia!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése