2007. október 31., szerda

Tökfej

Tökből faragott lámpásfej. Sokminden zajlik errefelé, ma éppen halloween történt. Csapatépítés jelleggel szellemházat barkácsoltunk munkaidőben, páran még jelmezt is öltöttek, bár a tavalyi képek sokkal többet ígértek - nem én nem öltöztem be...
A hétvégén egyébként volt egy enyhe mélypontom - a pénteki duhajkodásból vasárnap délutánra gyógyultam ki teljesen. Sikerül viszonylag rendszeresen mikroblogolnom, igaz cak angolul. A jobboldalt lehet látni az utolsó 10 csipirelésemet, ami átlagosan 2-3 napot fed le. Egyelőre elég sablonos, viszont annál viccesebb visszaolvasni.
Gondolkodom egy címlapsztori rovat indításán: munkába menet a Metro Vancouver címlapján szereplő "hírt" fogom tolmácsolni, meglátjuk sikerül-e elkezdenem, hamár így beígértem :)

2007. október 24., szerda

dióbél #2 cigi? ciki!


Nem dohányzom két hónapja. Mondanám, hogy megtisztultam, de inkább csak egészségesebbnek tartom magam! Alapvetően nem érzem magam máshogy, a reflexek mostanra kigyógyultak. A másféldobozos bulik utáni érzés már a múlté. Tulajdonképpen nem bántam meg, hogy eddig igen, és azt sem, hogy mostantól nem.
Viszont valami hiányzik. Azok az öt percek, amíg egy kicsit kizökkentem.
Az élet szép. A tüdőm szerint biztosan.

2007. október 22., hétfő

dióbél #1

Mint azt korábban a dióhéjban említettem, kihúzták egy fogamat. Ez elég sok mindent okozott bennem és körülöttem. A húzás előtt rendes fájdalmaim voltak, toltam a Cataflamot rendesem. (Mielőtt kiköltöztem, majdnem rendbetetettem az összes fogaimat, de aztán nem jutott rá idő, viszont az utolsó kezelés után maradt egy dobozzal - hej de hasznos volt!) A fogorvosnő - aki mellesleg olasz származású - antibiotikum kúra (egy hét alkoholmegvonás) után meg is szabadított az egyik fogamtól. Mindezek után kiderítettem, hogy a fogorvosi kezelés a health plan keretében (amit a munkáltatóm kötött az egyik egészségbiztosítóval) évente 2000 dollárnyi kezelést kaphatok amennyiben 50 dollárt befizetek, és évente kétszer elmegyek kivizsgálásra. Nos ezt a kivizsgálást a foghúzás után ejtettem meg, majd az elmúlt két hétben az elmúlt pár évben elmaradt szájturkálását pótoltam.ha jól számoltam 5 vagy 6 kisebb tömést kaptam, illetve ugye volt egy húzás, egy kivizsgálás+tisztítás-polírozás. Mindez 1900 dollár értékben. Januárban folytatjuk :)

2007. október 20., szombat

forduló

Jól éreztem, hogy kábé, de majdnem pontos is volt. Újabb évforduló, a családi hagyományos mérleg-születésnap-dömping után: kétéves a blogom! Ez önmagában nem anyira fontos, egyben azt is jelenti, hogy két éve jöttem először Vancouverbe. Kicsit visszalapoztam, elolvastam mi mindent műveltem. A héten nem történt velem semmi, november közepén megveszem a következő kör retúrjegyét. Charlest - a közvetlen főnökömet - már puhítottam, hogy ne kelljen szabadságra mennem, és maradhassak akár január közepéig. Most pedig nekilátok szokásos szombat reggeli Denny's túrámnak.
Ja igen, itt ősz van. Esett. Esik. Esni fog. Az eső.

2007. október 14., vasárnap

West Coast Express túra

Nos a West Coast Expresszről még nem írtam, pedig a urbanizálódó kapitalista motorizált világ egyik legfurább mintapéldánya :) - nem, nem gondolkoztam a jelzőszerkezeten :)
Sokunknak ismerős a helyi érdekű vasút kifejezés, nekem továbbra is a zöld otromba pest környéki járműveket jelenti, holott Frankfurtban s Párizsban is volt szerencsém kipróbálni a városon átmenő kettős funkciójú vasútvonalakat amelyek a nagyvárosok agglomerációjának közlekedését hivatottak kiszolgálni, bár szerintem inkább a nagyvárosok dolgozóvárosokká és az agglomerációk alvóvárossá válását hivatottak előmozdítani.
Szóval a West Coast Express egy helyi érdekű vasút 3-4 városka "bejárósait" szállítja a külvárosokból a metró belvárosi végállomására a Waterfronthoz (innen indul a Seabus is North Vancouverbe) Reggel csak a belváros, délután pedig csak a külvárosok irányába közlekedik. Ez a tulajdonsága a belvárosi emberek számára eléggé megnehezíti a kipróbálását, de hosszas tervezgetés után sikerült megtalálnom, hogyan tudunk az első kimenő vonattal majdnem végigutazva még emberi időben busszal hazajönni. Még egy C jelű community bus-szal is sikerült utaznunk Peti legnagyobb örömére. A röpke 45 perces vonatozás után további 2 órát buszoztunk/Skytrain-eztünk hazáig, addig Andi előkészítette a szülinapi tortát és az ajándékot.

A nagy látogatás

Az elmúlt három héten Petivel és Andival újra végigjártam a környék nevezetességeit, kivettem első szabadnapjaimat is :) A linkek korábbi beszámolók a helyekről, a képek "frissek" :) Nagyokat sétáltunk a Stanley-parkban, a tengerparton, a Capilano völgyben és a Lynn völgyben. Felmentünk a Harbour Center Tower kilátójába. Voltunk a Granville szigeten a modellvasút múzeumban, a piacon. Szóval egypár drága mulatságon kívül megvolt minden :)
Remélem a slideshow működik:

2007. október 2., kedd

6

 
Posted by Picasa

Közben én is persze, de az most annyira nem fontos.

2007. szeptember 12., szerda

középp[o]nt

Megjelent a Népszava! bennevanapék...
Nem akarom túllihegni a dolgot, szerintem ami a "cikkben" megjelent, már szerepelt itt, ami nem, azt nem is nagyon akartam ideírni, nademajdmost! Szóval ez amolyan indulóbejegyzés is lehetne, ha épp most idítanék blogot, de mivel már rég elkezdtem, ezért ez amolyan közbeszúrás :)

Hogyan és honnan vetődtél oda, ahol most élsz, és mit csinálsz ott?
Az MTA SZTAKI-ban kezdtem pályafutásomat és egy amerikai piackutató-szoftvercégnek készítettünk internetes alkalmazásokat. Vancouverbe a cég developer exchange programja (fejlesztő csereprogram) keretében érkeztem, majd három kéthónapos túra után, mivel nagyon tetszett a város, úgy döntöttem, ideköltözöm, így idén március óta közvetlenül az itteni irodában dolgozom.


Hogyan mutatnád be 5-10 mondatban a várost/országot, ahol laksz?
Vancouvert immár sokadik éve a világ legélhetőbb városaként tartják számon, ami főleg a tömegközlekedésnek, a jó bűnügyi statisztikáknak és a rendkívül kedvező cégalapítási lehetőségeknek köszönhető. Nehéz az egész országra általánosítani azt, amit itt tapasztalok, de alapvetően a kanadaiak befogadóak és viszonylag liberálisak. Érzésem - és többek elmondása - szerint Vancouver kilóg az észak-amerikai metropoliszok sorából. A magam részéről csak Észak-Amerika Amszterdamjának szoktam hívni a várost - igaz, nincs közvetlen tapasztalatom a többi környékbeli nagyvárosról. Maga a városkép és a közvetlen környék magávalragadó, a várost kettészeli a Fraser folyó és a Burrard Inlet, amelynek északi partján 1000 méter magas hegyek húzódnak.


Miben jobb a hely, ahol most élsz, mint az, ahol Magyarországon laktál?
Tisztább, kutyagumi sehol nincs, szemét, kosz alig. Az emberek udvariasabbak, kedvesebbek. Rengeteg kultúra él együtt mindenféle attrocitás nélkül. Itt lesz az olimpia három év múlva. A tömegközlekedés sokkal megbízhatóbb.


Miben rosszabb?
Az ingatlanárak aránytalanul magasak. (Vagy csak nálunk alacsonyak?) Az alkohol és a dohányzás méginkább drága mulatság.


Mi hiányzik Magyarországról?
Hiányzik a családom, a barátaim, Budapest, de a panelrengetegek nem. Az ételek közül talán csak a Túró Rudi, minden más ételt nagyjából el tudok készíteni, vagy meg tudok venni. Remek magyar étterem van a városban.


Mi hiányozna, ha eljönnél onnan?
A kiszámítható, nyugodt életvitel. A tenger, a tengerpart.


Milyen az életszínvonal az itthonihoz viszonyítva?
Sokkal kényelmesebb, kiszámíthatóbb.


Mennyibe kerül egy kávé?
A presszókávé a kedvenc helyemen 1.50 kanadai dollár (265 forint). Az ihatatlan amerikai löttykávénak, amit a nagy többség iszik, kb. 2 kanadai dollár (353 forint) az ára.


Mennyibe kerül egy kétszobás lakás bérlete a belvárosban?
Kb. 900 és 1400 kanadai dollár között (160 000 - 247 500 forint), bár itt a kétszobást egy hálószobásnak mondják.


Te jobb körülmények között élsz, mint itthon tudnál?
Nagyjából hasonló életet élek, talán kicsit kényelmesebb, a munka miatt.


Amit ott csinálsz, azt csinálhatnád itthon is?
Igen, a szoftverfejlesztés nincs helyhez kötve, de csak ha magányos harcos vagy. A csapatmunkához sokkal hatékonyabb jelenlét kell.


Milyen a mindennapok hangulata az itthonihoz viszonyítva?
Az időjáráson kívül nem nagyon panaszkodik senki semmire. A politika még csak érintőlegesen sem érdekel szinte senkit.


Mi most a legfőbb hétköznapi beszédtéma nálatok?
Általában a helyi hokicsapat a fő téma. Annak ellenére, hogy még egy hónap van a bajnoki rajtig. Utána csak a hoki.


Mi van a helyi újság címlapján, amikor ezt írod?
A Vancouver Sun internetes oldalán egy apróbb kompbaleset szerepel vezető hírként, - csak ritkán olvasom a papírverziót.


Mi a legjellemzőbb szabadidős tevékenység felétek?
Rengeteg kerékpáros és természetjáró van.


Visszajössz?
Feltétlenül, de a közeljövőben csak látogatni.

2007. szeptember 9., vasárnap

looking back into myself

Arrived, hunted appartment, moved in, furnished, played poker, cooked, Stinged, hiked, down-hilled, blog-knight challenged, fireworked, certified, suntanned, had work, had fun, and laughed out loudly.


Everything happened pretty much as expected, settled down in the first six months. Found the way of living in a metropolis. Found friends, buddies, places, feelings, views and peace.

I will simply: Keep walking.

magábafordul - visszatekint

Érkezés, lakáskeresés, költözés, lakberendezés, póker, főzőcske, Sting, kirándulás, downhill, blovagi torna, tűzijáték, tanfolyam, napsütés, munka, móka, kacagás.

Az elmúlt hat hónapban, nagyjából minden úgy történt, ahogy elképzeltem, leszámítva két- persz számomra kedves és fontos munkatársam kilépését. Megtaláltam azt ritmust, amit kényelmesen élni tudok ebben a környezetben.
folyt köv.