


pa-pa-parara-pa-pa-paara.
Kulináris kalandozásomat a héten egy újabb thai étteremben folytattam. Ez már a harmadik thai konyha, amit Vancouverben kipróbáltam. Az első a Thai House Restaurant, ami az irodával szemközti sarkon kínál átlagos thai ételeket, ebédidőben leves-tekercs-főtétel kombóval 10 dollár alatt, gyors kiszolgálással, ideális ugorjunk-ki-ebédre-együnk-jót-olcsón kategória. A második, egy kicsit drágább thai étterem két sarokra tőlem a belvárosban - igaz nem sok minden van két sarkon túl. Nem hagyott mély nyomokat bennem.
Tegnap volt a napja a Canada Cup of Beer, avagy a BC sörfesztiválnak. A UBC egyetem stadionjának gyepén felállított 30 kisebb sátorban lehetett kóstolgatni a legkülönfélébb helyi, illetve helyi cégek által importált söröket. A rendezvény délután egykor kezdődött, így dél magasságában találkoztunk egy belvárosi sörözőben, majd buszra szálltunk, majd a UBC Campuson keresztülsétálva szemerkélő esőben közelítettük meg az objektumot. A 25 dolláros belépőért 5 kóstolójegyet, egy rövid útmutatót és egy kis műanyag kóstolókorsót kaptunk, amivel egyből be is vetettük magunkat a sátrak sűrűjébe. Magam részéről a könnyedebb sörökkel indítottam, s fokozatosan értem el a környék egyik legjobb minűségű söréhez. A DIX Indian Pale Ale, egy rendkívül keserű, ámde felettébb zamatos sör. Közben "perszehogy" újratöltöttük a kóstolójegy-készletünket, így 10-14 jegy után a lejtő legalján a DUDE sört választottuk fojtásnak (legyen elég annyi, hogy csak dobozos formátumban kapható, és a szépemlékű Balatoni Világos is bármikor megveri)